RECOWARE Kft. http://www.recoware.hu

 

 

vissza a kezdőlapra

Oldaltérkép

Ujj és tenyérnyomat azonosítás

Az ujjnyomat- azonosítás objektumai

A hagyományos daktiloszkópiai szakvélemény

A számítógépes daktiloszkópia (AFIS)

Az ujjnyomolvasók működése

Az ujjnyomatazonosítás pontossága

Egy baklövés története

RECOWARE
Számítástechnikai Kutató-fejlesztő Kft.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A fodorszál szerkezet kialakulása

A daktiloszkópia történetéről mindenkinek először Galton neve jut eszébe. Igen, a daktiloszkópia alkalmazásának elterjedésében az ő munkája igen jelentős szerepet játszott. Nevéhez fűződik az "un." Galton pontok definiálása, mely az ujjnyomatazonosítás alapját jelentette.








 

A mai napig is ezen pontok egymáshoz való viszonya alapján készül el a szakértői vélemény.
Az ujjnyomat egyediségét sokezer évvel ezelőtt is ismerték, ezt bizonyítja számos fennmaradt okirat, melyen az aláírás mellett kormos/festékes ujjlenyomat is szerepel. Nem nagyon foglalkoztak vele, nem volt rá szükség. A társadalmi fejlődéssel, a népesség számának növekedésével, és más tényezők miatt a személyazonosítás jelentősége megnőtt, elkezdtek az emberekről nyilvántartásokat vezetni. A nyilvántartások tartalmazták a személyek szöveges adatait, és olyan adatokat is, melyek vizuálisan ellenőrizhető módon a személyhez kötötték a szöveges adatokat. Ilyen adatok voltak a személyleírás, később a személy fényképe, majd az ujjnyomat képe.

A bőrfelület metszeti képe.
A sérülések után is ugyanolyanra regenerálódik a rajzolat, a rajzolat egy életre szól.
A fodorszál tulajdonképpen a kidülledt verejtékmirigyek "füzére". A "hegyek" és a köztük levő "völgyek" szélessége 300-500 mikron, és 50-100 mikron mély. A pórusok, a verejtékmirigyek nyílásai a hegyek felszínén helyezkednek el.
A bőrfelület nem tartalmaz faggyúmirigyet, nehogy a fogás bizonytalan ("csúszós") legyen.
a koala ujjain is kialakult a fodorszál-szerkezet