Viselkedési jellemző. Anatómiai és viselkedési jellemző. Az írást a lejtése, vonalai, alakzatok és az íróeszköz nyomása jellemzi. 1965-ben jelent meg az első automatikus rendszer. Kezdetben arra fókuszáltak, hogy az írás hogy "néz" ki, és a statikus jellemzőket vizsgálták. Később már a "hogyan készült" kérdés elemzése is bekerült az azonosításba. (A dinamikát a ceruzasnyomással jellemezték.)Változatos vizsgálathoz változatos enrollment tartozik: speciális írótábla, vagy sima papír. Ez meg is határozza a teljesítményt: gyorsaság, gyorsítás, idő, nyomás, vonalak.
Az azonosítás különös nehézségét adja az, hogy nincs két "majdnem" azonos minta sem: tehát ugyanazon személy összes aláírása különbözik. Azaz, a többi biometriai jellemzővel összehasonlítva, az aláírás tartalmazza a legtöbb és legnagyobb arányú "zajt". Emiatt az azonosítás első része a "zajszűrés", és utána lehet a lényegi kérdésekkel foglalkozni. Ez egyébként minden biometriára igaz lesz. A statikus és dinamikus jellemzők elemzésének együttese adja az eredményességét. A dinamika változatosságát a statika kompenzálja. Van olyan módszer, amely az írás akusztikáját is vizsgálja a jobb szelektivitás elérése érdekében. De ez már inkább multimodusú biometriai alkalmazás. Beszél az írás?
Jó jellemző, mert elfogadott, de csak verifikációra használják. Személyen belüliváltozatossága miatt magas FRR értéket mutat. De az alkalmazás jellege olyan, hogy a jobb FAR megéri a gyengébb FRR értéket.
